Amikor reggel felkeltem, legszívesebben egyből vissza is aludtam volna, hogy mehessünk végre a könyvért, de persze tudam, hogy ez nem lehetséges. Izgatottan vártam az estét, de előbb, annak érdekében, hogy korábban tudjak az Álomvilába menni, intézkedéseket kell tennem. Gondoljuk át: ha írok egy cetlit anyuéknak, hogy nem érzem jól magam, ezért korán lefeküdtem, akkor biztos, hogy feljönnek megnézni, hogy vagyok. De lehet, hogy mivel ritkán vagyok beteg, anya kivenne pár nap szabadságot, hogy ápoljon engem, tehát ez a megoldás nem jó, vagy legalábbis nem merem megkockáztatni. A másik lehetőség, hogy átmegyek Bella-hoz ottalvásos-filmezés címen, és megkérem, hogy segítsen elintézni, vagyis, hogy ő intézzel el, hogy senki ne zavarjon, amíg a másik világban vagyok. Oké, azt hiszem megvan, már csak meg kell beszélnem ezt Bella-val is. Bella... Jaj, úgyis beszélni akartam szegénykémmel, hogy jobban érzi-e már magát. De ha már itt tartunk, Luke-kal is beszélnem kell, hogy hogyan döntött, és hogy van-e már valamilyen terve. Istenem, csak jöjjön ez össze nekik!
Az órák viszonylag átlagosan teltek, legalábbis azt hiszem, mert nem nagyon tudtam odafigyelni, ugyanis vagy az elkövetkező kaland jutott eszembe, vagy Bella és Luke kapcsolatán agyaltam. Szerencsére (azt hiszem) Bella kicsit jobban érzi már magát, vagyis megpróbálja erősnek mutatni magát, de látom, hogy amikor azt hiszi nem figyelek, üres tekintettel bámul maga elé. Ez így nem lesz jó! Ebédszünetben felkerestem Luke-ot és félrehívtam, hogy megkérdezzem hogy áll.
- Fogalmam sincs, hogy hogy csináljam... hogy mondjam el neki... - nézett rám kétségbeesett arccal.
- Megpróbálhatnál apró jeleket küldeni, és aztán amikor megfelelőnek érzed, elmondod neki. - pont én adok tanácsot szerelmi ügyben, holott még életemben nem volt barátom...
- De mi lesz ha elrontom?
- Ne gondolkodj már ilyen negatívan!!! Először szedj össze egy kis optimizmust, és csak aztán vágj neki, mert ilyen hozzáállással semmire sem mész! - próbálom észheztéríteni.
- Rendben! - bólint. - Köszönöm a segítséget, Rose. - ölel magához.
- Tudod, hogy bármikor szívesen segítek. - mosolygok rá, majd mind a ketten elsietünk órára.
Órák után Bella-val sétálunk haza, és én ezt az alkalmat érzem megfelelőnek, hogy elmeséljem neki, mi történt 'tegnap' a másik világban, és hogy mire készülünk.
- Ez tiszta izgi! - mondja csillogó szemekkel. - Bár én is mehetnék veletek! - sóhajt vágyakozva.
- Pedig olyan szívesen magammal vinnélek, de nem lehet! Viszont, mindenről részletesen fogok beszámollni neked, amint visszaértem. - mosolygok rá, ő pedig bólint egyet.
- Tehát, akkor az este rendben van? - kérdezem, csak azért, hogy biztos legyen.
- Persze. Ha jól emlékszem, anyuék ma valamilyen üzleti vacsorára mennek, úgyhogy későn érnek haza. - mondja egy kis gondolkodás után.
- Nem is tudod, mennyire örülök, hogy segítesz! - mondom miközben magamhozölelem.
- Bármikor. - válaszolja mosolyogva, és magához szorít.
Késő délután indulok át Bella-ékhoz, miután felhívtam anyut és elkéreckedtem, és legalább háromszor megnéztem, hogy minden nálam van-e, amit magammal akarok vinni. A biztonság kedvéért egy kis táskába bepakoltam olyan dolgokat is, amik ottalváshoz kellenek, csak a látszat kedvéért, mert hogy nézne már ki, ha egy pizsama, vagy egy kispárna sem lenne nálam?
Tehát átcuccoltam Bell-hez, aztán mindent elrendeztünk. Közben persze a szánk 1000-rel járt.
- Jobban érzed már magad? - kérdezem a szemébe nézve, és egy pillanatig sem kételkedem affelől, hogy érti-e a kérdés, akkor is, ha fél perce még arról diskuráltunk, hogy kinek van a legidegesítőbb dala mostanában.
- Azt hiszem egy kicsit igen. - mondja egy halovány mosoly kíséretében. - Megpróbálok kevesebbet gondolni rá. - mondja, és érzem az elhatározást a hangjában.
- Na és sikerül? - kérdezem mosolyogva.
- Az igazság az... - kezdi ő is egy mosollyal. - ...hogy nem. - fejezi be fancsali arccal.
- Ó. - tűnik tova az én jókedvem is.
- A legjobb talán az lenne, ha ki tudnám törölni magamból ezt az érzést... - mondja szomorúan.
- Ne! - kiáltok fel ilyedten. - Ne. - folytatom kicsit visszafogottabban, miután meglátom Bella kissé rémült arcát. - Úgy értem, hogy ne add fel küzdelem nélkül! Akkor nem is te lennél! Hol az a Bella, akit kiskorom óta ismerek, aki még akkor is elszántan kiált az elvei mellett, amikor mások már feladták? Hol az a Bella, aki képes bármivel és bárkivel szembeszállni, azért, hogy elérje a célját? - tényleg tökéletesen összeillenek! - Rendben, akkor nem adom fel! Viszont akkor mondd meg, hogy mit kéne csinálnom! Mit tegyek? - kérdezi étségbeesve.
- Sajnos most én sem tudok többet, csak azt, hogy ne add fel, és várj. Hallgass rám! Ezúttal tényleg tudom, hogy mit beszélek! - fogom kicsit könyörgőre.
- Rendben, bízom benned. - bólint végül.
Miután mindent elrendeztünk, tehát felfújtuk a matracot, amin aludni fogok, én pedig felöltöztem és összepakoltam, Bella leült a foteljébe, én meg az ideiglenes ágyamra és percekig csak néztünk egymásra.
- Na jó. Szerintem ideje, hogy 'induljak'. - rajzolok idézőjeleket a levegőbe az 'indulok' szónál. - Te mit fogsz csinálni, amígy én alszok? - kérdezem, mert azért remélem, hogy nem fog itt kuksolni a sötétben...
- Filmezek és olvasok. - mutat sz íróasztalára, ahol egy könyv mellett egy halom DVD található.
- Az ott... - mutatok a könyvre. - csak nem Az elveszett lelkek városa?! - kérdezem, és gondolkodás nélkül megrohamozom a könyvet. - Istenem! Mondd, hogy utánna megkapom! - nézek a tulajdonosára kérlelően.
- Persze. De mostmár tényleg menned kéne. - néz rám tettetett rosszallással, mire én nehezen teszem le a könyvet az asztalra, majd visszatelepedek a matracra.
- Jó olvasást és filmezést! - mosolygok vendéglátómra.
- Jó kalandozást! - válaszol ő is, majd nekiül olvasni. Jaj, én is de elolvasnám! De most koncentráljunk a 'küldetésre'. Elvileg nemsokára meglesz a könyv, amiből megtudhatok mindent erről az egészről! Alig várom már, hogy induljunk! De Will vajon kiket fog magával hozni? Na mindegy, úgyis mindjárt megtudom. Lecsukom a szemem, és Will-re gondolok utoljára, mielőtt elragad az álmok világa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése